Kortárs 16 lakásos lakóépület
Véget kell vetnünk annak az időszaknak, amikor az energiánk nagyrészt szénbányákból, olajkutakból és gázkitermelésből származott. Honnan kellene tehát az összes energiának származnia?
Hely és anyag egy 16 lakásos épülettömbhöz Németországban:
Tégla/falazás (Ziegel-Mauerwerksbau)
Hagyományos és elterjedt (Németországban a legnagyobb piaci részesedéssel): Teherhordó téglafalak, betonpadló/-födém.
- Szabványos tartomány: 1,200-2,400 m² (0,12-0,24 hektár)
- Tégla/falazat (teherhordó falak, gyakran magas hőszigeteléssel töltött téglák, mint a Poroton): 500-700 kg/m² BGF → 1 200-1 680 tonna összesen.
(Nagyobb tömeg a vastagabb falak miatt ~30-42 cm a hőteljesítmény érdekében.)
- Beton (főként padló/födémek, pince/garázs): 250-350 kg/m² BGF → 600-840 tonna összesen.
(Kevesebb, mint a tiszta betonépítés, mivel a falak terhelést hordoznak.)
- Acél megerősítés: BGF → 96-144 tonna összesen.
- Csak 20-40 kW fotovoltaikus.
Véget kell vetnünk annak az időszaknak, amikor az energiánk nagyrészt szénbányákból, olajkutakból és gázkitermelésből származott. Honnan kellene tehát az összes energiának származnia?
1992-ben azt jósoltam, hogy Németországban a villamosenergia-igény 500 TWh-ról 1 200 TWh-ra fog nőni, mert a hőenergia-felhasználást teljes egészében át kell alakítanunk villamos energiára; a biomassza hozama nagyságrendekkel túl alacsony ahhoz, hogy továbbra is hő- vagy mechanikai energia előállítására használjuk az égetést.
Prof. Volker Quaschning 2016-ban a "Sektorkopplung durch die Energiewende" (Szektorkopplung az energiaátállás révén) című könyvében azt írta, hogy a villamosenergia-igény 600 TWh-ról 1300 TWh-ra fog nőni. Egyes új tanulmányok többet, mások kevesebbet jósolnak, de lássuk, mit jelent az 1300 TWh: 1300 TWh osztva 83,5 millió lakossal 15 687 kWh/fő. Lakásonként átlagosan 2 lakos: 31 138 kWh. 16 lakással ebben a tömbben: 498 MWh. |
