AbsztraktNagy különbség van aközött, hogy csak akkor van áram, amikor süt a nap, 24 órás áramszolgáltatás és 24×365-ös áramszolgáltatás. Nagy különbség van aközött, hogy a robogóknál 8 kWh hőenergiát 1 kWh villamos energiával helyettesítünk (a nagyon kicsi benzinmotorok hatásfoka borzalmas), vagy hogy 1,6 kWh hőenergiát 1 kWh villamos energiával helyettesítünk, ha a cementgyártást a klinker égetéssel történő fűtéséről villamos energiával történő fűtésre változtatjuk. Néhány évtizeddel ezelőtt az első fotovoltaikus tulajdonosok számára nagyszerű volt, hogy a mosógépet működtették, amikor sütött a nap. Most az a cél, hogy az energiaigényes ipart a sötét zimankó idején is versenyképes áron lehessen működtetni. Sokan úgy gondolták az energiaátállásról, hogy "meg kell tennünk, kerüljön bármibe is". Ez az elképzelés biztos vesztésre vezet. A szükséges költségoptimalizálási célok eléréséhez nem tudjuk az energiaproblémát minden más problémától elkülönítve kezelni: egy másik nagy probléma a lakhatás. Ez a saját házra való esélytelenség miatti demotivációtól egészen a tömeges hajléktalanságig terjed. Az energiatermelés és a lakhatás összekapcsolásának első megközelítése 1991-ben történt a "GEMINI lakott naperőművel". A forgó GEMINI lakott naperőműről a kelet-nyugati fotovoltaikával rendelkező GEMINI next Generation házra való áttérés mutatja, hogy mit jelent a jövedelmezőségi átmenet: 1992-ben a nap követése olcsóbb volt, 2010-től viszont a fix megoldás lett olcsóbb. Civilizációnk minden elemét meg kell vizsgálni a már bekövetkezett és a még előttünk álló nyereséges átmenetek szempontjából. Nem tervezhetjük a jövőnket már elavult következtetések alapján:
Kulcsszavak: klímavédelem, energetikai átállás, költségoptimalizálás, jövedelmezőségi átállás, paradigmaváltás, diszruptzió, szinergia. |













